Szerintem itt lenne az ideje annak is, hogy minden férfi között elterjedjen az elvárások pontos megfogalmazása a nőkkel szemben. Valamikor régen leírtam azt az öt szót amit még tinédzserként a haverokkal megfogalmaztunk mint elvárást: "Csendes, rendes, kedves, ‘nedves’, engedelmes”
"Csendes – nem üvöltözik mint egy fába szorult féreg ha valami nem tetszik neki vagy nem úgy alakulnak a dolgok mint azt elképzeli, emberi kommunikációra képes. (...)
Rendes - házias, de azt is belevehetjük, hogy családcentrikus. Hűséges a családjához és a férjéhez.
Kedves – a szó önmagáért beszél. Viszont szétnézve a világban látható, hogy a mai nők még a gyerekeikkel szemben sem kedvesek a párjukkal szemben is csak addig míg az az érdekeiket szolgálja.
Nedves - ez félreérthetetlen. Akarja a szexet velem és csak velem.
Engedelmes – fogadjaj el, hogy a férfi a döntéshozó és mindenben a férfi döntései alapján kell eljárnia. A nőknek valóságos fegyverarzenálja van a férfiak akaratának befolyásolására ha képes a korábbi pontoknak megfelelni. Mára viszont inkább csak az üvöltözésre és veszekedésre képesek a nők ami pont makacsságot vált ki a férfiból a vége pedig a kapcsolat megromlása." Rókapapa, Férfihang
Látszólag nyers vélemény, mégis lenyűgöz, hogy tulajdonképpen mennyire egyszerű valójában egy férfinak megfelelni. Az én férjem is hasonlóan működhet.
Egyedül a csendesen akadtam fenn, hogy tényleg csak ennyi? Hogy ha nem értünk egyet, akkor mondd el, ne kiabálj. Elvileg nevelés kérdése lenne így első ránézésre az egész, viszont ha a valót boncolom tényleg az van, hogy ha valami igazságtalanság ér a hullámok olyan szinten csapkodnak, hogy sipítozás lesz, és a hangerő kompenzálja a méretet.
Minden apró testű kutya ugat.
Az évek megtanították, hogy hogyan maradhatok még a legnagyobb igazságtalanság közt is pokerfész.
Idegenekkel.
Otthon nehezebb.
Havonta érkező puffogó-sírós napok, óraműpontosságú hormonok.
Tombol a pms és belülről feszít az irracionális: minden ingó és ingatlan irritál.
Egyedül a terhességeimben éreztem a tengelyt- talán a felelősség, hogy ez már nemcsak az én házam. és lelkem mocska.
Mindenesetre tudom nem mentség, de igazából válasz is arra, hogy miért a nőé az engedelmesség és a férfié az irányítás...egyedül a biztonságra vágyom. Ha elmúlt az irracionális, akkor hályogként hullik le a mijapinán kellett ennyit pörögni, de benne lenni. Wah. Ami még segít: mindent átrendezni, kimosni, vasalni,
Egyszerűen a derékszögre vasalt párhuzamok látványától meglel a zen. ha mégsem, akkor a dobhártyámat veretem darkvévvel, asszem ilyenkor kell a keményebb szex.
De elkanyarodtam.
Szóval a csendes számomra mindig is a szemérmes és a szerény, ami abszolút érték. Az egész szabadság lufi devalválta ezt a két női erényt.
A szemérmes a hipergámia miatt az évek során kopik, a szerénynek legalább látszani, meg egy kapcsolati muss,
és akkor megérkeztünk a fegyver arzenálhoz...
(lehet majd továbbírom).