A Kicsi tegnap meglepett: fogta a piros vödrét a játszótéren és a vadgesztenyefák felé igyekezett, mutat a földre és kérdőn néz rám: "nye-nye", magyarán hol vannak a gesztenyék? Az az igazság, hogy ezen szimplán ledöbbentem, ősszel, amikor alig volt még egy éves, valóban mosolygósan barna gesztenyéket gyűjtögettünk tonnaszámra. Én eddig azt hittem, hogy hároméves korig csak implicit jegyeznek meg dolgokat. Tévedtem.

A Nagy viszont felismeri már száraz levélről is a vadgesztenyét, a bükköt és a tölgyet , ill. angolul is tudja: chesnut, beech, oak- "mutter-Katania" szuperjó munkát végez, nemcsak szavakat tanít, hanem szemlélni az én kicsi erdei Mauglimat. A gyerek sugárzó, boldog arccal mutatja nekem egy szép munkáért (falevél ragasztás, színezés) a hipi-szupi földkotrós-traktoros matricákat.